Definify.com

Definition 2024


ábécé

ábécé

Hungarian

Noun

ábécé (plural ábécék)

  1. alphabet (an ordered set of letters used in a language)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ábécé ábécék
accusative ábécét ábécéket
dative ábécének ábécéknek
instrumental ábécével ábécékkel
causal-final ábécéért ábécékért
translative ábécévé ábécékké
terminative ábécéig ábécékig
essive-formal ábécéként ábécékként
essive-modal
inessive ábécében ábécékben
superessive ábécén ábécéken
adessive ábécénél ábécéknél
illative ábécébe ábécékbe
sublative ábécére ábécékre
allative ábécéhez ábécékhez
elative ábécéből ábécékből
delative ábécéről ábécékről
ablative ábécétől ábécéktől
Possessive forms of ábécé
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ábécém ábécéim
2nd person sing. ábécéd ábécéid
3rd person sing. ábécéje ábécéi
1st person plural ábécénk ábécéink
2nd person plural ábécétek ábécéitek
3rd person plural ábécéjük ábécéik

Derived terms