Hungarian
Noun
érvény (plural érvények)
- validity, force
- érvényben van ― to be valid
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
érvény
|
érvények
|
| accusative |
érvényt
|
érvényeket
|
| dative |
érvénynek
|
érvényeknek
|
| instrumental |
érvénnyel
|
érvényekkel
|
| causal-final |
érvényért
|
érvényekért
|
| translative |
érvénnyé
|
érvényekké
|
| terminative |
érvényig
|
érvényekig
|
| essive-formal |
érvényként
|
érvényekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
érvényben
|
érvényekben
|
| superessive |
érvényen
|
érvényeken
|
| adessive |
érvénynél
|
érvényeknél
|
| illative |
érvénybe
|
érvényekbe
|
| sublative |
érvényre
|
érvényekre
|
| allative |
érvényhez
|
érvényekhez
|
| elative |
érvényből
|
érvényekből
|
| delative |
érvényről
|
érvényekről
|
| ablative |
érvénytől
|
érvényektől
|
| Possessive forms of érvény
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
érvényem
|
érvényeim
|
| 2nd person sing. |
érvényed
|
érvényeid
|
| 3rd person sing. |
érvénye
|
érvényei
|
| 1st person plural |
érvényünk
|
érvényeink
|
| 2nd person plural |
érvényetek
|
érvényeitek
|
| 3rd person plural |
érvényük
|
érvényeik
|
Derived terms