Definition 2024
ínség
ínség
Hungarian
Noun
ínség ( plural ínségek )
distress , poverty , misery , need
Declension
Inflection (stem in -e- , front unrounded harmony)
singular
plural
nominative
ínség
ínségek
accusative
ínséget
ínségeket
dative
ínségnek
ínségeknek
instrumental
ínséggel
ínségekkel
causal-final
ínségért
ínségekért
translative
ínséggé
ínségekké
terminative
ínségig
ínségekig
essive-formal
ínségként
ínségekként
essive-modal
—
—
inessive
ínségben
ínségekben
superessive
ínségen
ínségeken
adessive
ínségnél
ínségeknél
illative
ínségbe
ínségekbe
sublative
ínségre
ínségekre
allative
ínséghez
ínségekhez
elative
ínségből
ínségekből
delative
ínségről
ínségekről
ablative
ínségtől
ínségektől
Possessive forms of ínség
possessor
single possession
multiple possessions
1st person sing.
ínségem
ínségeim
2nd person sing.
ínséged
ínségeid
3rd person sing.
ínsége
ínségei
1st person plural
ínségünk
ínségeink
2nd person plural
ínségetek
ínségeitek
3rd person plural
ínségük
ínségeik
Derived terms