Hungarian
Noun
önrendelkezés (plural önrendelkezések)
- autonomy
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
önrendelkezés
|
önrendelkezések
|
| accusative |
önrendelkezést
|
önrendelkezéseket
|
| dative |
önrendelkezésnek
|
önrendelkezéseknek
|
| instrumental |
önrendelkezéssel
|
önrendelkezésekkel
|
| causal-final |
önrendelkezésért
|
önrendelkezésekért
|
| translative |
önrendelkezéssé
|
önrendelkezésekké
|
| terminative |
önrendelkezésig
|
önrendelkezésekig
|
| essive-formal |
önrendelkezésként
|
önrendelkezésekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
önrendelkezésben
|
önrendelkezésekben
|
| superessive |
önrendelkezésen
|
önrendelkezéseken
|
| adessive |
önrendelkezésnél
|
önrendelkezéseknél
|
| illative |
önrendelkezésbe
|
önrendelkezésekbe
|
| sublative |
önrendelkezésre
|
önrendelkezésekre
|
| allative |
önrendelkezéshez
|
önrendelkezésekhez
|
| elative |
önrendelkezésből
|
önrendelkezésekből
|
| delative |
önrendelkezésről
|
önrendelkezésekről
|
| ablative |
önrendelkezéstől
|
önrendelkezésektől
|
| Possessive forms of önrendelkezés
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
önrendelkezésem
|
önrendelkezéseim
|
| 2nd person sing. |
önrendelkezésed
|
önrendelkezéseid
|
| 3rd person sing. |
önrendelkezése
|
önrendelkezései
|
| 1st person plural |
önrendelkezésünk
|
önrendelkezéseink
|
| 2nd person plural |
önrendelkezésetek
|
önrendelkezéseitek
|
| 3rd person plural |
önrendelkezésük
|
önrendelkezéseik
|