Definify.com
Definition 2024
őz
őz
Hungarian
őz
Noun
őz (plural őzek)
- roe deer (a small deer species of Europe, Asia Minor, and Caspian coastal regions, Capreolus capreolus)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | őz | őzek |
| accusative | őzet | őzeket |
| dative | őznek | őzeknek |
| instrumental | őzzel | őzekkel |
| causal-final | őzért | őzekért |
| translative | őzzé | őzekké |
| terminative | őzig | őzekig |
| essive-formal | őzként | őzekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | őzben | őzekben |
| superessive | őzön | őzeken |
| adessive | őznél | őzeknél |
| illative | őzbe | őzekbe |
| sublative | őzre | őzekre |
| allative | őzhöz | őzekhez |
| elative | őzből | őzekből |
| delative | őzről | őzekről |
| ablative | őztől | őzektől |
| Possessive forms of őz | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | őzem | őzeim |
| 2nd person sing. | őzed | őzeid |
| 3rd person sing. | őze | őzei |
| 1st person plural | őzünk | őzeink |
| 2nd person plural | őzetek | őzeitek |
| 3rd person plural | őzük | őzeik |
Derived terms
- őzike
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6