Definify.com
Definition 2025
μόναρχος
μόναρχος
Ancient Greek
Alternative forms
Noun
μόναρχος • (mónarkhos) m (genitive μόναρχου); second declension
Inflection
Second declension of μόναρχος, μόναρχου
| Case / # | Singular | Dual | Plural |
|---|---|---|---|
| Nominative | μόναρχος | μόναρχω | μόναρχοι |
| Genitive | μόναρχου | μόναρχοιν | μόναρχων |
| Dative | μόναρχῳ | μόναρχοιν | μόναρχοις |
| Accusative | μόναρχον | μόναρχω | μόναρχους |
| Vocative | μόναρχε | μόναρχω | μόναρχοι |
Derived terms
- μοναρχέω (monarkhéō)
- μοναρχία (monarkhía)
- μοναρχικός (monarkhikós)