Ancient Greek
Noun
ᾦον • (ôion) n (genitive ᾦου); second declension
- Synonym of ὑπερῷος (huperôios)
- upper floor
- attic
Inflection
Second declension of
ᾦον,
ᾦου
| Case / #
|
Singular
|
Dual
|
Plural
|
| Nominative
|
τὸ ᾦον
|
τὼ ᾦω
|
τὰ ᾦᾰ
|
| Genitive
|
τοῦ ᾦου
|
τοῖν ᾦοιν
|
τῶν ᾦων
|
| Dative
|
τῷ ᾦῳ
|
τοῖν ᾦοιν
|
τοῖς ᾦοις
|
| Accusative
|
τὸ ᾦον
|
τὼ ᾦω
|
τὰ ᾦᾰ
|
| Vocative
|
ᾦον
|
ᾦω
|
ᾦᾰ
|
|
| Dialectal forms:
|
|
| Notes:
|
|