Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular
plural
nominative
Jenő
Jenők
accusative
Jenőt
Jenőket
dative
Jenőnek
Jenőknek
instrumental
Jenővel
Jenőkkel
causal-final
Jenőért
Jenőkért
translative
Jenővé
Jenőkké
terminative
Jenőig
Jenőkig
essive-formal
Jenőként
Jenőkként
essive-modal
—
—
inessive
Jenőben
Jenőkben
superessive
Jenőn
Jenőkön
adessive
Jenőnél
Jenőknél
illative
Jenőbe
Jenőkbe
sublative
Jenőre
Jenőkre
allative
Jenőhöz
Jenőkhöz
elative
Jenőből
Jenőkből
delative
Jenőről
Jenőkről
ablative
Jenőtől
Jenőktől
Possessive forms of Jenő
possessor
single possession
multiple possessions
1st person sing.
Jenőm
Jenőim
2nd person sing.
Jenőd
Jenőid
3rd person sing.
Jenője
Jenői
1st person plural
Jenőnk
Jenőink
2nd person plural
Jenőtök
Jenőitek
3rd person plural
Jenőjük
Jenőik
Etymology
From the name of an old Hungarian tribe. It has a Turkish origin meaning 'advisor', 'confidant', 'minister'. In the 19th century, it was mistakenly identified with the German male given name Eugen. This identification was kept to this day.