Definify.com

Webster 1913 Edition

Alban

Al′ban

,

Noun.

[L.

albus

white.]

(Chem.)

A white crystalline resinous substance extracted from gutta-percha by the action of alcohol or ether.

Definition 2024

albán

albán

See also: alban and Alban

Hungarian

Adjective

albán (not comparable)

Albanian (of, or relating to Albania, its people or language)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	albán	albánok
accusative	albánt	albánokat
dative	albánnak	albánoknak
instrumental	albánnal	albánokkal
causal-final	albánért	albánokért
translative	albánná	albánokká
terminative	albánig	albánokig
essive-formal	albánként	albánokként
essive-modal	—	—
inessive	albánban	albánokban
superessive	albánon	albánokon
adessive	albánnál	albánoknál
illative	albánba	albánokba
sublative	albánra	albánokra
allative	albánhoz	albánokhoz
elative	albánból	albánokból
delative	albánról	albánokról
ablative	albántól	albánoktól

Noun

albán ‎(plural albánok)

Albanian (person)
(singular only) Albanian (language)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	albán	albánok
accusative	albánt	albánokat
dative	albánnak	albánoknak
instrumental	albánnal	albánokkal
causal-final	albánért	albánokért
translative	albánná	albánokká
terminative	albánig	albánokig
essive-formal	albánként	albánokként
essive-modal	—	—
inessive	albánban	albánokban
superessive	albánon	albánokon
adessive	albánnál	albánoknál
illative	albánba	albánokba
sublative	albánra	albánokra
allative	albánhoz	albánokhoz
elative	albánból	albánokból
delative	albánról	albánokról
ablative	albántól	albánoktól

Possessive forms of albán
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	albánom	albánjaim
2nd person sing.	albánod	albánjaid
3rd person sing.	albánja	albánjai
1st person plural	albánunk	albánjaink
2nd person plural	albánotok	albánjaitok
3rd person plural	albánjuk	albánjaik

Related terms