Definify.com
Definition 2024
bukott
bukott
Hungarian
Adjective
bukott (comparative bukottabb, superlative legbukottabb)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | bukott | bukottak |
| accusative | bukottat | bukottakat |
| dative | bukottnak | bukottaknak |
| instrumental | bukottal | bukottakkal |
| causal-final | bukottért | bukottakért |
| translative | bukottá | bukottakká |
| terminative | bukottig | bukottakig |
| essive-formal | bukottként | bukottakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | bukottban | bukottakban |
| superessive | bukotton | bukottakon |
| adessive | bukottnál | bukottaknál |
| illative | bukottba | bukottakba |
| sublative | bukottra | bukottakra |
| allative | bukotthoz | bukottakhoz |
| elative | bukottból | bukottakból |
| delative | bukottról | bukottakról |
| ablative | bukottól | bukottaktól |
Verb
bukott