Hungarian
Noun
családfő (plural családfők)
- head of the house, head of the family
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
családfő
|
családfők
|
accusative |
családfőt
|
családfőket
|
dative |
családfőnek
|
családfőknek
|
instrumental |
családfővel
|
családfőkkel
|
causal-final |
családfőért
|
családfőkért
|
translative |
családfővé
|
családfőkké
|
terminative |
családfőig
|
családfőkig
|
essive-formal |
családfőként
|
családfőkként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
családfőben
|
családfőkben
|
superessive |
családfőn
|
családfőkön
|
adessive |
családfőnél
|
családfőknél
|
illative |
családfőbe
|
családfőkbe
|
sublative |
családfőre
|
családfőkre
|
allative |
családfőhöz
|
családfőkhöz
|
elative |
családfőből
|
családfőkből
|
delative |
családfőről
|
családfőkről
|
ablative |
családfőtől
|
családfőktől
|
Possessive forms of családfő
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
családfőm
|
családfőim
|
2nd person sing. |
családfőd
|
családfőid
|
3rd person sing. |
családfője
|
családfői
|
1st person plural |
családfőnk
|
családfőink
|
2nd person plural |
családfőtök
|
családfőitek
|
3rd person plural |
családfőjük
|
családfőik
|