Definify.com

Definition 2024

döf

döf

See also: dof, DoF, DOF, d.o.f., d. o. f., D.O.F., D.o.F., D. O. F., and D. o. F.

Hungarian

Verb

döf

to stab (to pierce or wound with pointed tool or weapon)

Conjugation

conjugation of döf

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			döfni
Past participle			döfött
Present participle			döfő
Future participle			döfendő
Adverbial participle			döfve
Potential			döfhet
Indicative Mood	Present	Indefinite	döfök	döfsz	döf	döfünk	döftök	döfnek
	Present	Definite	döföm én téged/titeket döflek	döföd	döfi	döfjük	döfitek	döfik
	Past	Indefinite	döftem	döftél	döfött	döftünk	döftetek	döftek
	Past	Definite	döftem én téged/titeket döftelek	döfted	döfte	döftük	döftétek	döfték
Conditional Mood	Present	Indefinite	döfnék	döfnél	döfne	döfnénk	döfnétek	döfnének
Conditional Mood	Present	Definite	döfném én téged/titeket döfnélek	döfnéd	döfné	döfnénk	döfnétek	döfnék
Subjunctive Mood	Present	Indefinite	döfjek	döfj or döfjél	döfjön	döfjünk	döfjetek	döfjenek
Subjunctive Mood	Present	Definite	döfjem én téged/titeket döfjelek	döfd or döfjed	döfje	döfjük	döfjétek	döfjék
Conjugated Infinitive			döfnöm	döfnöd	döfnie	döfnünk	döfnötök	döfniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

beledöf
ledöf