Hungarian

Verb

elvesz

1. (transitive) to take away, deprive (to remove and put in a different place or take to oneself)
2. (transitive) to bereave, deprive, take away (by violence)
3. (transitive) to expropriate (to deprive a person of their private property for public use)
4. (transitive) to steal, rob (to take illegally)
5. (transitive) to deprive, confiscate (to remove something so that a person no longer has it)

   Elvették minden jogát. — He/she was deprived of all his/her rights.

   Elvették a jogosítványát. — His/her driving license was withdrawn.

6. (transitive) to take, need, require, take up, consume (place, time)
7. (transitive) to occupy, block, shut out, obstruct (a view etc.)

8. (transitive) to take, accept, receive (something offered or given)

   Nem vette el a pénzt. — He/she didn't accept the money.

9. (transitive, of a man) to get married, marry, wed
   • 1872, Mór Jókai, Az arany ember, part 1, chapter 9:

     Ezelőtt tizenkét évvel Pancsován laktunk, hol férjem városi hivatalnok volt. Bellovárynak hívták. […] Neki volt hivatala, szép háza, gyönyörű gyümölcsöskertje, szántóföldjei; én árva leány voltam, mikor elvett, s kész vagyont hoztam a házhoz, megélhettünk tisztességesen.

10. (transitive, archaic) to get (one's just deserts); to be rewarded or punished
    • 1988, Jenő Rejtő, A drótnélküli gyilkosság, chapter 6:

      […] Ezért egy ünnepélyes fogadóestélyen – a haladószellemű termelés érdekében szerzett érdemeiért – sajátkezűleg tűzte ki Farlane múlt századból konzervált frakkjára a Fehér Szalag-rend középkeresztjét a két karabéllyal. ¶ És így végül minden bűnös elvette méltó jutalmát.

Conjugation

Synonyms

• (to take away, deprive): elszed
• (to bereave, deprive): eltulajdonít
• (to expropriate): kisajátít
• (to steal): ellop, elrabol, meglovasít
• (to seize): bevon, megfoszt
• (to steal, rob): ellop
• (to take, accept): elfogad
• (to get): elnyer