Definition 2024
erény
erény
Hungarian
Noun
erény (plural erények)
- virtue
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
erény
|
erények
|
accusative |
erényt
|
erényeket
|
dative |
erénynek
|
erényeknek
|
instrumental |
erénnyel
|
erényekkel
|
causal-final |
erényért
|
erényekért
|
translative |
erénnyé
|
erényekké
|
terminative |
erényig
|
erényekig
|
essive-formal |
erényként
|
erényekként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
erényben
|
erényekben
|
superessive |
erényen
|
erényeken
|
adessive |
erénynél
|
erényeknél
|
illative |
erénybe
|
erényekbe
|
sublative |
erényre
|
erényekre
|
allative |
erényhez
|
erényekhez
|
elative |
erényből
|
erényekből
|
delative |
erényről
|
erényekről
|
ablative |
erénytől
|
erényektől
|
Possessive forms of erény
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
erényem
|
erényeim
|
2nd person sing. |
erényed
|
erényeid
|
3rd person sing. |
erénye
|
erényei
|
1st person plural |
erényünk
|
erényeink
|
2nd person plural |
erényetek
|
erényeitek
|
3rd person plural |
erényük
|
erényeik
|
Derived terms
References
-
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6