Definify.com

Definition 2024


faj

faj

See also: fáj and faj.

Albanian

Noun

faj m

  1. guilt, blame
Related terms

Etymology 2

From Proto-Albanian *spanja, related to Germanic *spannjan to tighten, with a secondary expressive gemination, to be compared with Old Norse spenna (to tighten)[1].

Verb

faj (first-person singular past tense fana, participle fanë)

  1. to fill, cram, surfeit
Derived terms

References

  1. Orel, Vladimir (1998), faj”, in Albanian Etymological Dictionary, Leiden, Boston, Köln: Brill, page 93

Hungarian

Etymology

Possibly from Proto-Finno-Ugric. It was a variant of fiú (boy; son) in the Old Hungarian era and it was formed through a formal and functional split from it.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfɒj]

Noun

faj (plural fajok)

  1. race
  2. species

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative faj fajok
accusative fajt fajokat
dative fajnak fajoknak
instrumental fajjal fajokkal
causal-final fajért fajokért
translative fajjá fajokká
terminative fajig fajokig
essive-formal fajként fajokként
essive-modal
inessive fajban fajokban
superessive fajon fajokon
adessive fajnál fajoknál
illative fajba fajokba
sublative fajra fajokra
allative fajhoz fajokhoz
elative fajból fajokból
delative fajról fajokról
ablative fajtól fajoktól
Possessive forms of faj
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fajom fajaim
2nd person sing. fajod fajaid
3rd person sing. faja fajai
1st person plural fajunk fajaink
2nd person plural fajotok fajaitok
3rd person plural fajuk fajaik

Derived terms

(Compound words):

References

  1. Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6