Definify.com
Definition 2024
fordító
fordító
Hungarian
Noun
fordító (plural fordítók)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | fordító | fordítók |
| accusative | fordítót | fordítókat |
| dative | fordítónak | fordítóknak |
| instrumental | fordítóval | fordítókkal |
| causal-final | fordítóért | fordítókért |
| translative | fordítóvá | fordítókká |
| terminative | fordítóig | fordítókig |
| essive-formal | fordítóként | fordítókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | fordítóban | fordítókban |
| superessive | fordítón | fordítókon |
| adessive | fordítónál | fordítóknál |
| illative | fordítóba | fordítókba |
| sublative | fordítóra | fordítókra |
| allative | fordítóhoz | fordítókhoz |
| elative | fordítóból | fordítókból |
| delative | fordítóról | fordítókról |
| ablative | fordítótól | fordítóktól |
| Possessive forms of fordító | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | fordítóm | fordítóim |
| 2nd person sing. | fordítód | fordítóid |
| 3rd person sing. | fordítója | fordítói |
| 1st person plural | fordítónk | fordítóink |
| 2nd person plural | fordítótok | fordítóitok |
| 3rd person plural | fordítójuk | fordítóik |
Derived terms
Verb
fordító
- present participle of fordít