Hungarian
Noun
hegycsúcs (plural hegycsúcsok)
- peak (mountain top)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|
singular |
plural |
| nominative |
hegycsúcs
|
hegycsúcsok
|
| accusative |
hegycsúcsot
|
hegycsúcsokat
|
| dative |
hegycsúcsnak
|
hegycsúcsoknak
|
| instrumental |
hegycsúccsal
|
hegycsúcsokkal
|
| causal-final |
hegycsúcsért
|
hegycsúcsokért
|
| translative |
hegycsúccsá
|
hegycsúcsokká
|
| terminative |
hegycsúcsig
|
hegycsúcsokig
|
| essive-formal |
hegycsúcsként
|
hegycsúcsokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
hegycsúcsban
|
hegycsúcsokban
|
| superessive |
hegycsúcson
|
hegycsúcsokon
|
| adessive |
hegycsúcsnál
|
hegycsúcsoknál
|
| illative |
hegycsúcsba
|
hegycsúcsokba
|
| sublative |
hegycsúcsra
|
hegycsúcsokra
|
| allative |
hegycsúcshoz
|
hegycsúcsokhoz
|
| elative |
hegycsúcsból
|
hegycsúcsokból
|
| delative |
hegycsúcsról
|
hegycsúcsokról
|
| ablative |
hegycsúcstól
|
hegycsúcsoktól
|
| Possessive forms of hegycsúcs
|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
hegycsúcsom
|
hegycsúcsaim
|
| 2nd person sing. |
hegycsúcsod
|
hegycsúcsaid
|
| 3rd person sing. |
hegycsúcsa
|
hegycsúcsai
|
| 1st person plural |
hegycsúcsunk
|
hegycsúcsaink
|
| 2nd person plural |
hegycsúcsotok
|
hegycsúcsaitok
|
| 3rd person plural |
hegycsúcsuk
|
hegycsúcsaik
|