Hungarian
Noun
igeszemlélet (plural igeszemléletek)
- (grammar) aspect (a grammatical quality of a verb)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
igeszemlélet
|
igeszemléletek
|
| accusative |
igeszemléletet
|
igeszemléleteket
|
| dative |
igeszemléletnek
|
igeszemléleteknek
|
| instrumental |
igeszemlélettel
|
igeszemléletekkel
|
| causal-final |
igeszemléletért
|
igeszemléletekért
|
| translative |
igeszemléletté
|
igeszemléletekké
|
| terminative |
igeszemléletig
|
igeszemléletekig
|
| essive-formal |
igeszemléletként
|
igeszemléletekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
igeszemléletben
|
igeszemléletekben
|
| superessive |
igeszemléleten
|
igeszemléleteken
|
| adessive |
igeszemléletnél
|
igeszemléleteknél
|
| illative |
igeszemléletbe
|
igeszemléletekbe
|
| sublative |
igeszemléletre
|
igeszemléletekre
|
| allative |
igeszemlélethez
|
igeszemléletekhez
|
| elative |
igeszemléletből
|
igeszemléletekből
|
| delative |
igeszemléletről
|
igeszemléletekről
|
| ablative |
igeszemlélettől
|
igeszemléletektől
|
| Possessive forms of igeszemlélet
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
igeszemléletem
|
igeszemléleteim
|
| 2nd person sing. |
igeszemléleted
|
igeszemléleteid
|
| 3rd person sing. |
igeszemlélete
|
igeszemléletei
|
| 1st person plural |
igeszemléletünk
|
igeszemléleteink
|
| 2nd person plural |
igeszemléletetek
|
igeszemléleteitek
|
| 3rd person plural |
igeszemléletük
|
igeszemléleteik
|