Hungarian
Noun
indikátor (plural indikátorok)
- indicator
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
indikátor
|
indikátorok
|
| accusative |
indikátort
|
indikátorokat
|
| dative |
indikátornak
|
indikátoroknak
|
| instrumental |
indikátorral
|
indikátorokkal
|
| causal-final |
indikátorért
|
indikátorokért
|
| translative |
indikátorrá
|
indikátorokká
|
| terminative |
indikátorig
|
indikátorokig
|
| essive-formal |
indikátorként
|
indikátorokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
indikátorban
|
indikátorokban
|
| superessive |
indikátoron
|
indikátorokon
|
| adessive |
indikátornál
|
indikátoroknál
|
| illative |
indikátorba
|
indikátorokba
|
| sublative |
indikátorra
|
indikátorokra
|
| allative |
indikátorhoz
|
indikátorokhoz
|
| elative |
indikátorból
|
indikátorokból
|
| delative |
indikátorról
|
indikátorokról
|
| ablative |
indikátortól
|
indikátoroktól
|
| Possessive forms of indikátor
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
indikátorom
|
indikátoraim
|
| 2nd person sing. |
indikátorod
|
indikátoraid
|
| 3rd person sing. |
indikátora
|
indikátorai
|
| 1st person plural |
indikátorunk
|
indikátoraink
|
| 2nd person plural |
indikátorotok
|
indikátoraitok
|
| 3rd person plural |
indikátoruk
|
indikátoraik
|
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2