Hungarian
Noun
irodalomtörténész (plural irodalomtörténészek)
- literary historian
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
irodalomtörténész
|
irodalomtörténészek
|
| accusative |
irodalomtörténészt
|
irodalomtörténészeket
|
| dative |
irodalomtörténésznek
|
irodalomtörténészeknek
|
| instrumental |
irodalomtörténésszel
|
irodalomtörténészekkel
|
| causal-final |
irodalomtörténészért
|
irodalomtörténészekért
|
| translative |
irodalomtörténésszé
|
irodalomtörténészekké
|
| terminative |
irodalomtörténészig
|
irodalomtörténészekig
|
| essive-formal |
irodalomtörténészként
|
irodalomtörténészekként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
irodalomtörténészben
|
irodalomtörténészekben
|
| superessive |
irodalomtörténészen
|
irodalomtörténészeken
|
| adessive |
irodalomtörténésznél
|
irodalomtörténészeknél
|
| illative |
irodalomtörténészbe
|
irodalomtörténészekbe
|
| sublative |
irodalomtörténészre
|
irodalomtörténészekre
|
| allative |
irodalomtörténészhez
|
irodalomtörténészekhez
|
| elative |
irodalomtörténészből
|
irodalomtörténészekből
|
| delative |
irodalomtörténészről
|
irodalomtörténészekről
|
| ablative |
irodalomtörténésztől
|
irodalomtörténészektől
|
| Possessive forms of irodalomtörténész
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
irodalomtörténészem
|
irodalomtörténészeim
|
| 2nd person sing. |
irodalomtörténészed
|
irodalomtörténészeid
|
| 3rd person sing. |
irodalomtörténésze
|
irodalomtörténészei
|
| 1st person plural |
irodalomtörténészünk
|
irodalomtörténészeink
|
| 2nd person plural |
irodalomtörténészetek
|
irodalomtörténészeitek
|
| 3rd person plural |
irodalomtörténészük
|
irodalomtörténészeik
|