Definify.com
Definition 2024
jegy
jegy
Hungarian
Noun
jegy (plural jegyek)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | jegy | jegyek |
accusative | jegyet | jegyeket |
dative | jegynek | jegyeknek |
instrumental | jeggyel | jegyekkel |
causal-final | jegyért | jegyekért |
translative | jeggyé | jegyekké |
terminative | jegyig | jegyekig |
essive-formal | jegyként | jegyekként |
essive-modal | — | — |
inessive | jegyben | jegyekben |
superessive | jegyen | jegyeken |
adessive | jegynél | jegyeknél |
illative | jegybe | jegyekbe |
sublative | jegyre | jegyekre |
allative | jegyhez | jegyekhez |
elative | jegyből | jegyekből |
delative | jegyről | jegyekről |
ablative | jegytől | jegyektől |
Possessive forms of jegy | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | jegyem | jegyeim |
2nd person sing. | jegyed | jegyeid |
3rd person sing. | jegye | jegyei |
1st person plural | jegyünk | jegyeink |
2nd person plural | jegyetek | jegyeitek |
3rd person plural | jegyük | jegyeik |
Derived terms
(Compound words):
(Expressions):