Definify.com

Definition 2024


jegy

jegy

Hungarian

Noun

jegy (plural jegyek)

  1. mark
  2. note
  3. ticket

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative jegy jegyek
accusative jegyet jegyeket
dative jegynek jegyeknek
instrumental jeggyel jegyekkel
causal-final jegyért jegyekért
translative jeggyé jegyekké
terminative jegyig jegyekig
essive-formal jegyként jegyekként
essive-modal
inessive jegyben jegyekben
superessive jegyen jegyeken
adessive jegynél jegyeknél
illative jegybe jegyekbe
sublative jegyre jegyekre
allative jegyhez jegyekhez
elative jegyből jegyekből
delative jegyről jegyekről
ablative jegytől jegyektől
Possessive forms of jegy
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jegyem jegyeim
2nd person sing. jegyed jegyeid
3rd person sing. jegye jegyei
1st person plural jegyünk jegyeink
2nd person plural jegyetek jegyeitek
3rd person plural jegyük jegyeik

Derived terms

(Compound words):

(Expressions):