Hungarian
Noun
jelenet (plural jelenetek)
- scene
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) |
|
singular |
plural |
nominative |
jelenet
|
jelenetek
|
accusative |
jelenetet
|
jeleneteket
|
dative |
jelenetnek
|
jeleneteknek
|
instrumental |
jelenettel
|
jelenetekkel
|
causal-final |
jelenetért
|
jelenetekért
|
translative |
jelenetté
|
jelenetekké
|
terminative |
jelenetig
|
jelenetekig
|
essive-formal |
jelenetként
|
jelenetekként
|
essive-modal |
—
|
—
|
inessive |
jelenetben
|
jelenetekben
|
superessive |
jeleneten
|
jeleneteken
|
adessive |
jelenetnél
|
jeleneteknél
|
illative |
jelenetbe
|
jelenetekbe
|
sublative |
jelenetre
|
jelenetekre
|
allative |
jelenethez
|
jelenetekhez
|
elative |
jelenetből
|
jelenetekből
|
delative |
jelenetről
|
jelenetekről
|
ablative |
jelenettől
|
jelenetektől
|
Possessive forms of jelenet
|
possessor |
single possession |
multiple possessions |
1st person sing. |
jelenetem
|
jeleneteim
|
2nd person sing. |
jeleneted
|
jeleneteid
|
3rd person sing. |
jelenete
|
jelenetei
|
1st person plural |
jelenetünk
|
jeleneteink
|
2nd person plural |
jelenetetek
|
jeleneteitek
|
3rd person plural |
jelenetük
|
jeleneteik
|
References
-
↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6