Definify.com

Definition 2024


jelenléte

jelenléte

Hungarian

Noun

jelenléte

  1. third-person singular (single possession) possessive of jelenlét

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative jelenléte
accusative jelenlétét
dative jelenlétének
instrumental jelenlétével
causal-final jelenlétéért
translative jelenlétévé
terminative jelenlétéig
essive-formal jelenléteként
essive-modal jelenlétéül
inessive jelenlétében
superessive jelenlétén
adessive jelenléténél
illative jelenlétébe
sublative jelenlétére
allative jelenlétéhez
elative jelenlétéből
delative jelenlétéről
ablative jelenlététől