Definify.com

Definition 2024


jelnyelv

jelnyelv

Hungarian

Noun

jelnyelv (plural jelnyelvek)

  1. sign language

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative jelnyelv jelnyelvek
accusative jelnyelvet jelnyelveket
dative jelnyelvnek jelnyelveknek
instrumental jelnyelvvel jelnyelvekkel
causal-final jelnyelvért jelnyelvekért
translative jelnyelvvé jelnyelvekké
terminative jelnyelvig jelnyelvekig
essive-formal jelnyelvként jelnyelvekként
essive-modal
inessive jelnyelvben jelnyelvekben
superessive jelnyelven jelnyelveken
adessive jelnyelvnél jelnyelveknél
illative jelnyelvbe jelnyelvekbe
sublative jelnyelvre jelnyelvekre
allative jelnyelvhez jelnyelvekhez
elative jelnyelvből jelnyelvekből
delative jelnyelvről jelnyelvekről
ablative jelnyelvtől jelnyelvektől
Possessive forms of jelnyelv
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jelnyelvem jelnyelveim
2nd person sing. jelnyelved jelnyelveid
3rd person sing. jelnyelve jelnyelvei
1st person plural jelnyelvünk jelnyelveink
2nd person plural jelnyelvetek jelnyelveitek
3rd person plural jelnyelvük jelnyelveik