Hungarian
Noun
kefekötő (plural kefekötők)
- brushmaker
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) |
|
singular |
plural |
| nominative |
kefekötő
|
kefekötők
|
| accusative |
kefekötőt
|
kefekötőket
|
| dative |
kefekötőnek
|
kefekötőknek
|
| instrumental |
kefekötővel
|
kefekötőkkel
|
| causal-final |
kefekötőért
|
kefekötőkért
|
| translative |
kefekötővé
|
kefekötőkké
|
| terminative |
kefekötőig
|
kefekötőkig
|
| essive-formal |
kefekötőként
|
kefekötőkként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
kefekötőben
|
kefekötőkben
|
| superessive |
kefekötőn
|
kefekötőkön
|
| adessive |
kefekötőnél
|
kefekötőknél
|
| illative |
kefekötőbe
|
kefekötőkbe
|
| sublative |
kefekötőre
|
kefekötőkre
|
| allative |
kefekötőhöz
|
kefekötőkhöz
|
| elative |
kefekötőből
|
kefekötőkből
|
| delative |
kefekötőről
|
kefekötőkről
|
| ablative |
kefekötőtől
|
kefekötőktől
|
| Possessive forms of kefekötő
|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
kefekötőm
|
kefekötőim
|
| 2nd person sing. |
kefekötőd
|
kefekötőid
|
| 3rd person sing. |
kefekötője
|
kefekötői
|
| 1st person plural |
kefekötőnk
|
kefekötőink
|
| 2nd person plural |
kefekötőtök
|
kefekötőitek
|
| 3rd person plural |
kefekötőjük
|
kefekötőik
|
Derived terms