Definify.com
Definition 2024
kettős
kettős
Hungarian
Adjective
kettős (not comparable)
Derived terms
(Compound words):
(Expressions):
Noun
kettős (plural kettősök)
Declension
| Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kettős | kettősök |
| accusative | kettőst | kettősöket |
| dative | kettősnek | kettősöknek |
| instrumental | kettőssel | kettősökkel |
| causal-final | kettősért | kettősökért |
| translative | kettőssé | kettősökké |
| terminative | kettősig | kettősökig |
| essive-formal | kettősként | kettősökként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kettősben | kettősökben |
| superessive | kettősön | kettősökön |
| adessive | kettősnél | kettősöknél |
| illative | kettősbe | kettősökbe |
| sublative | kettősre | kettősökre |
| allative | kettőshöz | kettősökhöz |
| elative | kettősből | kettősökből |
| delative | kettősről | kettősökről |
| ablative | kettőstől | kettősöktől |
| Possessive forms of kettős | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kettősöm | kettőseim |
| 2nd person sing. | kettősöd | kettőseid |
| 3rd person sing. | kettőse | kettősei |
| 1st person plural | kettősünk | kettőseink |
| 2nd person plural | kettősötök | kettőseitek |
| 3rd person plural | kettősük | kettőseik |