Definify.com
Definition 2024
komor
komor
See also: Komor
Hungarian
Adjective
komor (comparative komorabb, superlative legkomorabb)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | komor | komorak |
| accusative | komorat | komorakat |
| dative | komornak | komoraknak |
| instrumental | komorral | komorakkal |
| causal-final | komorért | komorakért |
| translative | komorrá | komorakká |
| terminative | komorig | komorakig |
| essive-formal | komorként | komorakként |
| essive-modal | komorul | — |
| inessive | komorban | komorakban |
| superessive | komoron | komorakon |
| adessive | komornál | komoraknál |
| illative | komorba | komorakba |
| sublative | komorra | komorakra |
| allative | komorhoz | komorakhoz |
| elative | komorból | komorakból |
| delative | komorról | komorakról |
| ablative | komortól | komoraktól |
Derived terms
- komoran
- komorság
(Compound words):
- búskomor
Related terms
- komorodik
- komorul
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
