Definify.com
Definition 2024
konfliktus
konfliktus
Hungarian
Etymology
Borrowing from Latin conflictus.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkoɱfliktuʃ]
- Hyphenation: konf‧lik‧tus
Noun
konfliktus (plural konfliktusok)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | konfliktus | konfliktusok |
| accusative | konfliktust | konfliktusokat |
| dative | konfliktusnak | konfliktusoknak |
| instrumental | konfliktussal | konfliktusokkal |
| causal-final | konfliktusért | konfliktusokért |
| translative | konfliktussá | konfliktusokká |
| terminative | konfliktusig | konfliktusokig |
| essive-formal | konfliktusként | konfliktusokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | konfliktusban | konfliktusokban |
| superessive | konfliktuson | konfliktusokon |
| adessive | konfliktusnál | konfliktusoknál |
| illative | konfliktusba | konfliktusokba |
| sublative | konfliktusra | konfliktusokra |
| allative | konfliktushoz | konfliktusokhoz |
| elative | konfliktusból | konfliktusokból |
| delative | konfliktusról | konfliktusokról |
| ablative | konfliktustól | konfliktusoktól |
| Possessive forms of konfliktus | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | konfliktusom | konfliktusaim |
| 2nd person sing. | konfliktusod | konfliktusaid |
| 3rd person sing. | konfliktusa | konfliktusai |
| 1st person plural | konfliktusunk | konfliktusaink |
| 2nd person plural | konfliktusotok | konfliktusaitok |
| 3rd person plural | konfliktusuk | konfliktusaik |
References
- ↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2