Hungarian
Noun
kontextus (plural kontextusok)
- context
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
kontextus
|
kontextusok
|
| accusative |
kontextust
|
kontextusokat
|
| dative |
kontextusnak
|
kontextusoknak
|
| instrumental |
kontextussal
|
kontextusokkal
|
| causal-final |
kontextusért
|
kontextusokért
|
| translative |
kontextussá
|
kontextusokká
|
| terminative |
kontextusig
|
kontextusokig
|
| essive-formal |
kontextusként
|
kontextusokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
kontextusban
|
kontextusokban
|
| superessive |
kontextuson
|
kontextusokon
|
| adessive |
kontextusnál
|
kontextusoknál
|
| illative |
kontextusba
|
kontextusokba
|
| sublative |
kontextusra
|
kontextusokra
|
| allative |
kontextushoz
|
kontextusokhoz
|
| elative |
kontextusból
|
kontextusokból
|
| delative |
kontextusról
|
kontextusokról
|
| ablative |
kontextustól
|
kontextusoktól
|
| Possessive forms of kontextus
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
kontextusom
|
kontextusaim
|
| 2nd person sing. |
kontextusod
|
kontextusaid
|
| 3rd person sing. |
kontextusa
|
kontextusai
|
| 1st person plural |
kontextusunk
|
kontextusaink
|
| 2nd person plural |
kontextusotok
|
kontextusaitok
|
| 3rd person plural |
kontextusuk
|
kontextusaik
|
Synonyms
References
-
↑ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2