Definify.com
Webster 1913 Edition
Magnes
Mag′nes
,Noun.
[L.]
Magnet.
[Obs.]
Spenser.
Definition 2024
mágnes
mágnes
Hungarian
Noun
mágnes (plural mágnesek)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | mágnes | mágnesek |
accusative | mágnest | mágneseket |
dative | mágnesnek | mágneseknek |
instrumental | mágnessel | mágnesekkel |
causal-final | mágnesért | mágnesekért |
translative | mágnessé | mágnesekké |
terminative | mágnesig | mágnesekig |
essive-formal | mágnesként | mágnesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | mágnesben | mágnesekben |
superessive | mágnesen | mágneseken |
adessive | mágnesnél | mágneseknél |
illative | mágnesbe | mágnesekbe |
sublative | mágnesre | mágnesekre |
allative | mágneshez | mágnesekhez |
elative | mágnesből | mágnesekből |
delative | mágnesről | mágnesekről |
ablative | mágnestől | mágnesektől |
Possessive forms of mágnes | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | mágnesem | mágneseim |
2nd person sing. | mágnesed | mágneseid |
3rd person sing. | mágnese | mágnesei |
1st person plural | mágnesünk | mágneseink |
2nd person plural | mágnesetek | mágneseitek |
3rd person plural | mágnesük | mágneseik |