Definify.com
Definition 2024
megnyugtató
megnyugtató
Hungarian
Adjective
megnyugtató (comparative megnyugtatóbb, superlative legmegnyugtatóbb)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | megnyugtató | megnyugtatók |
| accusative | megnyugtatót | megnyugtatókat |
| dative | megnyugtatónak | megnyugtatóknak |
| instrumental | megnyugtatóval | megnyugtatókkal |
| causal-final | megnyugtatóért | megnyugtatókért |
| translative | megnyugtatóvá | megnyugtatókká |
| terminative | megnyugtatóig | megnyugtatókig |
| essive-formal | megnyugtatóként | megnyugtatókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | megnyugtatóban | megnyugtatókban |
| superessive | megnyugtatón | megnyugtatókon |
| adessive | megnyugtatónál | megnyugtatóknál |
| illative | megnyugtatóba | megnyugtatókba |
| sublative | megnyugtatóra | megnyugtatókra |
| allative | megnyugtatóhoz | megnyugtatókhoz |
| elative | megnyugtatóból | megnyugtatókból |
| delative | megnyugtatóról | megnyugtatókról |
| ablative | megnyugtatótól | megnyugtatóktól |
Verb
megnyugtató
- present participle of megnyugtat