Definify.com
Definition 2024
megszűnik
megszűnik
Hungarian
Verb
megszűnik
Conjugation
conjugation of megszűnik
| Infinitive | megszűnni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | megszűnt | |||||||
| Present participle | megszűnő | |||||||
| Future participle | - | |||||||
| Adverbial participle | megszűnve | |||||||
| Potential | megszűnhet | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal |
|||
| Indicative Mood | Present | Indefinite | megszűnök | megszűnsz | megszűnik | megszűnünk | megszűntök | megszűnnek |
| Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
| Past | Indefinite | megszűntem | megszűntél | megszűnt | megszűntünk | megszűntetek | megszűntek | |
| Definite | - | |||||||
| Conditional Mood | Present | Indefinite | megszűnnék | megszűnnél | megszűnne | megszűnnénk | megszűnnétek | megszűnnének |
| Definite | - | |||||||
| Subjunctive Mood | Present | Indefinite | megszűnjek | megszűnj or megszűnjél |
megszűnjön | megszűnjünk | megszűnjetek | megszűnjenek |
| Definite | - | |||||||
| Conjugated Infinitive | megszűnnöm | megszűnnöd | megszűnnie | megszűnnünk | megszűnnötök | megszűnniük | ||