Hungarian
Noun
nagyhatalom (plural nagyhatalmak)
- great power (a sovereign state with the ability to exert its influence on a global scale; also used in figurative sense)
1907, Géza Gárdonyi, “A zöld szfinksz”, in Átkozott józanság!, Budapest, Singer és Wolfner:-
A véletlen! Micsoda nagyhatalom ez a Földön! Ez intézi a sorsunkat, mint hajó sorsát a szél.
- Chance! What a great power it is on Earth! It manages our fate, just like the wind does the fate of ships.
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
nagyhatalom
|
nagyhatalmak
|
| accusative |
nagyhatalmat
|
nagyhatalmakat
|
| dative |
nagyhatalomnak
|
nagyhatalmaknak
|
| instrumental |
nagyhatalommal
|
nagyhatalmakkal
|
| causal-final |
nagyhatalomért
|
nagyhatalmakért
|
| translative |
nagyhatalommá
|
nagyhatalmakká
|
| terminative |
nagyhatalomig
|
nagyhatalmakig
|
| essive-formal |
nagyhatalomként
|
nagyhatalmakként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
nagyhatalomban
|
nagyhatalmakban
|
| superessive |
nagyhatalmon
|
nagyhatalmakon
|
| adessive |
nagyhatalomnál
|
nagyhatalmaknál
|
| illative |
nagyhatalomba
|
nagyhatalmakba
|
| sublative |
nagyhatalomra
|
nagyhatalmakra
|
| allative |
nagyhatalomhoz
|
nagyhatalmakhoz
|
| elative |
nagyhatalomból
|
nagyhatalmakból
|
| delative |
nagyhatalomról
|
nagyhatalmakról
|
| ablative |
nagyhatalomtól
|
nagyhatalmaktól
|
| Possessive forms of nagyhatalom
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
nagyhatalmam
|
nagyhatalmaim
|
| 2nd person sing. |
nagyhatalmad
|
nagyhatalmaid
|
| 3rd person sing. |
nagyhatalma
|
nagyhatalmai
|
| 1st person plural |
nagyhatalmunk
|
nagyhatalmaink
|
| 2nd person plural |
nagyhatalmatok
|
nagyhatalmaitok
|
| 3rd person plural |
nagyhatalmuk
|
nagyhatalmaik
|