Definify.com
Definition 2024
normális
normális
See also: normalis
Hungarian
Adjective
normális (comparative normálisabb, superlative legnormálisabb)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | normális | normálisak |
| accusative | normálisat | normálisakat |
| dative | normálisnak | normálisaknak |
| instrumental | normálissal | normálisakkal |
| causal-final | normálisért | normálisakért |
| translative | normálissá | normálisakká |
| terminative | normálisig | normálisakig |
| essive-formal | normálisként | normálisakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | normálisban | normálisakban |
| superessive | normálison | normálisakon |
| adessive | normálisnál | normálisaknál |
| illative | normálisba | normálisakba |
| sublative | normálisra | normálisakra |
| allative | normálishoz | normálisakhoz |
| elative | normálisból | normálisakból |
| delative | normálisról | normálisakról |
| ablative | normálistól | normálisaktól |