Definify.com

Definition 2024


parkol

parkol

Hungarian

Verb

parkol

  1. (transitive) to park (to bring to a halt)
  2. (intransitive, of a vehicle) to be parked
    • 1990, Róbert Hámori, Egérderby, Budapest: Eötvös Kiadó, ISBN 9637820132, OCLC 908924874, page 8:
      A dzsip a lépcsőháztól nem messze parkol, balra, ide tessékelnek be, a feszültség azért már oldódik, a rendőrök is érzik, tudják, nincs mitől tartaniuk, épp eléggé elfoglal engem a magam baja, nemhogy szökésre gondoljak.

Conjugation

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • beparkol
  • leparkol

References

  1. Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6