Definify.com

Definition 2024


partizán

partizán

See also: partizan

Czech

Noun

partizán m

  1. Alternative spelling of partyzán

Hungarian

Etymology

From German Partisan. [1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈpɒrtizaːn]
  • Hyphenation: par‧ti‧zán

Noun

partizán (plural partizánok)

  1. partisan

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative partizán partizánok
accusative partizánt partizánokat
dative partizánnak partizánoknak
instrumental partizánnal partizánokkal
causal-final partizánért partizánokért
translative partizánná partizánokká
terminative partizánig partizánokig
essive-formal partizánként partizánokként
essive-modal
inessive partizánban partizánokban
superessive partizánon partizánokon
adessive partizánnál partizánoknál
illative partizánba partizánokba
sublative partizánra partizánokra
allative partizánhoz partizánokhoz
elative partizánból partizánokból
delative partizánról partizánokról
ablative partizántól partizánoktól
Possessive forms of partizán
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. partizánom partizánjaim
2nd person sing. partizánod partizánjaid
3rd person sing. partizánja partizánjai
1st person plural partizánunk partizánjaink
2nd person plural partizánotok partizánjaitok
3rd person plural partizánjuk partizánjaik

References

  1. Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2

Slovak

Noun

partizán m

  1. partisan (member of a body of detached light troops)