Definify.com

Definition 2024


pokol

pokol

Hungarian

Noun

pokol (plural poklok)

  1. ****

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative pokol poklok
accusative poklot poklokat
dative pokolnak pokloknak
instrumental pokollal poklokkal
causal-final pokolért poklokért
translative pokollá poklokká
terminative pokolig poklokig
essive-formal pokolként poklokként
essive-modal
inessive pokolban poklokban
superessive poklon poklokon
adessive pokolnál pokloknál
illative pokolba poklokba
sublative pokolra poklokra
allative pokolhoz poklokhoz
elative pokolból poklokból
delative pokolról poklokról
ablative pokoltól pokloktól
Possessive forms of pokol
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. poklom poklaim
2nd person sing. poklod poklaid
3rd person sing. pokla poklai
1st person plural poklunk poklaink
2nd person plural poklotok poklaitok
3rd person plural pokluk poklaik

Derived terms


Slovene

Pronunciation

  • IPA(key): /pɔˈkɔ́l/
  • Tonal orthography: pokȍl

Noun

pokòl m inan (genitive pokôla, nominative plural pokôli)

  1. massacre

Declension