Definify.com

Definition 2024


ránc

ránc

See also: ranc and ranč

Hungarian

Noun

ránc (plural ráncok)

  1. wrinkle (a line or crease in the skin)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ránc ráncok
accusative ráncot ráncokat
dative ráncnak ráncoknak
instrumental ránccal ráncokkal
causal-final ráncért ráncokért
translative ránccá ráncokká
terminative ráncig ráncokig
essive-formal ráncként ráncokként
essive-modal
inessive ráncban ráncokban
superessive ráncon ráncokon
adessive ráncnál ráncoknál
illative ráncba ráncokba
sublative ráncra ráncokra
allative ránchoz ráncokhoz
elative ráncból ráncokból
delative ráncról ráncokról
ablative ránctól ráncoktól
Possessive forms of ránc
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ráncom ráncaim
2nd person sing. ráncod ráncaid
3rd person sing. ránca ráncai
1st person plural ráncunk ráncaink
2nd person plural ráncotok ráncaitok
3rd person plural ráncuk ráncaik

Synonyms

Derived terms

References

  1. Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6