Definify.com

Definition 2024


református

református

See also: reformatus

Hungarian

Adjective

református (not comparable)

  1. Calvinist

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative református reformátusok
accusative reformátust reformátusokat
dative reformátusnak reformátusoknak
instrumental reformátussal reformátusokkal
causal-final reformátusért reformátusokért
translative reformátussá reformátusokká
terminative reformátusig reformátusokig
essive-formal reformátusként reformátusokként
essive-modal
inessive reformátusban reformátusokban
superessive reformátuson reformátusokon
adessive reformátusnál reformátusoknál
illative reformátusba reformátusokba
sublative reformátusra reformátusokra
allative reformátushoz reformátusokhoz
elative reformátusból reformátusokból
delative reformátusról reformátusokról
ablative reformátustól reformátusoktól

Noun

református (plural reformátusok)

  1. Calvinist (a follower of Calvinism)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative református reformátusok
accusative reformátust reformátusokat
dative reformátusnak reformátusoknak
instrumental reformátussal reformátusokkal
causal-final reformátusért reformátusokért
translative reformátussá reformátusokká
terminative reformátusig reformátusokig
essive-formal reformátusként reformátusokként
essive-modal
inessive reformátusban reformátusokban
superessive reformátuson reformátusokon
adessive reformátusnál reformátusoknál
illative reformátusba reformátusokba
sublative reformátusra reformátusokra
allative reformátushoz reformátusokhoz
elative reformátusból reformátusokból
delative reformátusról reformátusokról
ablative reformátustól reformátusoktól
Possessive forms of református
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. reformátusom reformátusaim
2nd person sing. reformátusod reformátusaid
3rd person sing. reformátusa reformátusai
1st person plural reformátusunk reformátusaink
2nd person plural reformátusotok reformátusaitok
3rd person plural reformátusuk reformátusaik

References

  1. Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2