Definify.com

Definition 2024

robbant

robbant

Hungarian

Verb

robbant

(transitive) to blow up, blast (to cause something or someone to explode)

Conjugation

conjugation of robbant

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			robbantani
Past participle			robbantott
Present participle			robbantó
Future participle			robbantandó
Adverbial participle			robbantva
Potential			robbanthat
Indicative Mood	Present	Indefinite	robbantok	robbantasz	robbant	robbantunk	robbantotok	robbantanak
	Present	Definite	robbantom én téged/titeket robbantalak	robbantod	robbantja	robbantjuk	robbantjátok	robbantják
	Past	Indefinite	robbantottam	robbantottál	robbantott	robbantottunk	robbantottatok	robbantottak
	Past	Definite	robbantottam én téged/titeket robbantottalak	robbantottad	robbantotta	robbantottuk	robbantottátok	robbantották
Conditional Mood	Present	Indefinite	robbantanék	robbantanál	robbantana	robbantanánk	robbantanátok	robbantanának
Conditional Mood	Present	Definite	robbantanám én téged/titeket robbantanálak	robbantanád	robbantaná	robbantanánk	robbantanátok	robbantanák
Subjunctive Mood	Present	Indefinite	robbantsak	robbants or robbantsál	robbantson	robbantsunk	robbantsatok	robbantsanak
Subjunctive Mood	Present	Definite	robbantsam én téged/titeket robbantsalak	robbantsd or robbantsad	robbantsa	robbantsuk	robbantsátok	robbantsák
Conjugated Infinitive			robbantanom	robbantanod	robbantania	robbantanunk	robbantanotok	robbantaniuk

Derived terms

robbantás

(With verbal prefixes):

felrobbant
kirobbant
szétrobbant

Etymology 2

robban +‎ -t

Verb

robbant

third-person singular indicative past indefinite of robban
past participle of robban