Hungarian
Noun
szóvivő (plural szóvivők)
- spokesman, spokesperson, spokeswoman
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
szóvivő
|
szóvivők
|
| accusative |
szóvivőt
|
szóvivőket
|
| dative |
szóvivőnek
|
szóvivőknek
|
| instrumental |
szóvivővel
|
szóvivőkkel
|
| causal-final |
szóvivőért
|
szóvivőkért
|
| translative |
szóvivővé
|
szóvivőkké
|
| terminative |
szóvivőig
|
szóvivőkig
|
| essive-formal |
szóvivőként
|
szóvivőkként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
szóvivőben
|
szóvivőkben
|
| superessive |
szóvivőn
|
szóvivőkön
|
| adessive |
szóvivőnél
|
szóvivőknél
|
| illative |
szóvivőbe
|
szóvivőkbe
|
| sublative |
szóvivőre
|
szóvivőkre
|
| allative |
szóvivőhöz
|
szóvivőkhöz
|
| elative |
szóvivőből
|
szóvivőkből
|
| delative |
szóvivőről
|
szóvivőkről
|
| ablative |
szóvivőtől
|
szóvivőktől
|
| Possessive forms of szóvivő
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
szóvivőm
|
szóvivőim
|
| 2nd person sing. |
szóvivőd
|
szóvivőid
|
| 3rd person sing. |
szóvivője
|
szóvivői
|
| 1st person plural |
szóvivőnk
|
szóvivőink
|
| 2nd person plural |
szóvivőtök
|
szóvivőitek
|
| 3rd person plural |
szóvivőjük
|
szóvivőik
|