Definify.com
Definition 2024
szelíd
szelíd
Hungarian
Adjective
szelíd (comparative szelídebb, superlative legszelídebb)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szelíd | szelídek |
| accusative | szelídet | szelídeket |
| dative | szelídnek | szelídeknek |
| instrumental | szelíddel | szelídekkel |
| causal-final | szelídért | szelídekért |
| translative | szelíddé | szelídekké |
| terminative | szelídig | szelídekig |
| essive-formal | szelídként | szelídekként |
| essive-modal | szelídül | — |
| inessive | szelídben | szelídekben |
| superessive | szelíden | szelídeken |
| adessive | szelídnél | szelídeknél |
| illative | szelídbe | szelídekbe |
| sublative | szelídre | szelídekre |
| allative | szelídhez | szelídekhez |
| elative | szelídből | szelídekből |
| delative | szelídről | szelídekről |
| ablative | szelídtől | szelídektől |
Antonyms
Derived terms
- szelídít
- szelídül
(Compound words):
References
- ↑ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6