Definify.com
Definition 2024
szellemeim
szellemeim
Hungarian
Noun
szellemeim
- first-person singular (multiple possessions) possessive of szellem
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szellemeim | — |
| accusative | szellemeimet | — |
| dative | szellemeimnek | — |
| instrumental | szellemeimmel | — |
| causal-final | szellemeimért | — |
| translative | szellemeimmé | — |
| terminative | szellemeimig | — |
| essive-formal | szellemeimként | — |
| essive-modal | szellemeimül | — |
| inessive | szellemeimben | — |
| superessive | szellemeimen | — |
| adessive | szellemeimnél | — |
| illative | szellemeimbe | — |
| sublative | szellemeimre | — |
| allative | szellemeimhez | — |
| elative | szellemeimből | — |
| delative | szellemeimről | — |
| ablative | szellemeimtől | — |