Definify.com

Definition 2024


tény

tény

See also: teny

Hungarian

Noun

tény (plural tények)

  1. fact

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tény tények
accusative tényt tényeket
dative ténynek tényeknek
instrumental ténnyel tényekkel
causal-final tényért tényekért
translative ténnyé tényekké
terminative tényig tényekig
essive-formal tényként tényekként
essive-modal
inessive tényben tényekben
superessive tényen tényeken
adessive ténynél tényeknél
illative ténybe tényekbe
sublative tényre tényekre
allative tényhez tényekhez
elative tényből tényekből
delative tényről tényekről
ablative ténytől tényektől
Possessive forms of tény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tényem tényeim
2nd person sing. tényed tényeid
3rd person sing. ténye tényei
1st person plural tényünk tényeink
2nd person plural tényetek tényeitek
3rd person plural tényük tényeik

Derived terms