Definition 2024
tölgy
tölgy
Hungarian
Noun
tölgy ( plural tölgyek )
oak (tree)
1825 , Mihály Vörösmarty , Zalán futása , Mint, ha megindúl a fuvalom nagy Mátra vidékén, / Rengenek a tölgyek , fejeik meghajlanak ingva: / Úgy mozgott Bodrog táján a reggeli tábor. Declension
Inflection (stem in -e- , front rounded harmony)
singular
plural
nominative
tölgy
tölgyek
accusative
tölgyet
tölgyeket
dative
tölgynek
tölgyeknek
instrumental
tölggyel
tölgyekkel
causal-final
tölgyért
tölgyekért
translative
tölggyé
tölgyekké
terminative
tölgyig
tölgyekig
essive-formal
tölgyként
tölgyekként
essive-modal
—
—
inessive
tölgyben
tölgyekben
superessive
tölgyön
tölgyeken
adessive
tölgynél
tölgyeknél
illative
tölgybe
tölgyekbe
sublative
tölgyre
tölgyekre
allative
tölgyhöz
tölgyekhez
elative
tölgyből
tölgyekből
delative
tölgyről
tölgyekről
ablative
tölgytől
tölgyektől
Possessive forms of tölgy
possessor
single possession
multiple possessions
1st person sing.
tölgyem
tölgyeim
2nd person sing.
tölgyed
tölgyeid
3rd person sing.
tölgye
tölgyei
1st person plural
tölgyünk
tölgyeink
2nd person plural
tölgyetek
tölgyeitek
3rd person plural
tölgyük
tölgyeik
Derived terms
References
↑ A. Loma, “Osetisch tūlʒ/tōlʒæ ‘Eiche’”, Die Sprache 46/1 (2006): 112-16.
↑ András Róna-Tas & Árpád Berta, West Old Turkic: Turkic Loanwords in Hungarian. Part 2: L-Z, Conclusions, Apparatus (Wiesbaden: Harrassowitz, 2011), 1336.