Definify.com

Definition 2024

titkol

titkol

Hungarian

Verb

titkol

(transitive) to conceal, to hide (to keep as a secret)

Conjugation

conjugation of titkol

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			titkolni
Past participle			titkolt
Present participle			titkoló
Future participle			titkolandó
Adverbial participle			titkolva
Potential			titkolhat
Indicative Mood	Present	Indefinite	titkolok	titkolsz	titkol	titkolunk	titkoltok	titkolnak
	Present	Definite	titkolom én téged/titeket titkollak	titkolod	titkolja	titkoljuk	titkoljátok	titkolják
	Past	Indefinite	titkoltam	titkoltál	titkolt	titkoltunk	titkoltatok	titkoltak
	Past	Definite	titkoltam én téged/titeket titkoltalak	titkoltad	titkolta	titkoltuk	titkoltátok	titkolták
Conditional Mood	Present	Indefinite	titkolnék	titkolnál	titkolna	titkolnánk	titkolnátok	titkolnának
Conditional Mood	Present	Definite	titkolnám én téged/titeket titkolnálak	titkolnád	titkolná	titkolnánk	titkolnátok	titkolnák
Subjunctive Mood	Present	Indefinite	titkoljak	titkolj or titkoljál	titkoljon	titkoljunk	titkoljatok	titkoljanak
Subjunctive Mood	Present	Definite	titkoljam én téged/titeket titkoljalak	titkold or titkoljad	titkolja	titkoljuk	titkoljátok	titkolják
Conjugated Infinitive			titkolnom	titkolnod	titkolnia	titkolnunk	titkolnotok	titkolniuk

Synonyms

elhallgat
eltitkol
palástol
rejt
rejteget
takargat
titokban tart

Derived terms

titkolódzik
titkolózik

(With verbal prefixes):

eltitkol

References

↑ Eőry Vilma, Értelmező szótár+. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007, ISBN 978 963 7094 71 2