Definify.com

Definition 2024


vízjel

vízjel

Hungarian

Noun

vízjel (plural vízjelek)

  1. watermark (translucent design impressed on paper)
    • 2010, Gabriella Nikodém; Jenő Szabó, A magyar bélyeg története, Kossuth Kiadó – Hírközlési Múzeumi Alapítvány (ISBN 978-963-09-6158-5), page 121:
      A nyolcvan év alatt használt vízjelek önmagukban is kortörténeti dokumentumok. Jelzik a történelem kerekének fordulási irányát. Ebben tehát hasonlítanak a kis papírdarabok főszereplőihez, a bélyegek motívumaihoz.

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vízjel vízjelek
accusative vízjelet vízjeleket
dative vízjelnek vízjeleknek
instrumental vízjellel vízjelekkel
causal-final vízjelért vízjelekért
translative vízjellé vízjelekké
terminative vízjelig vízjelekig
essive-formal vízjelként vízjelekként
essive-modal
inessive vízjelben vízjelekben
superessive vízjelen vízjeleken
adessive vízjelnél vízjeleknél
illative vízjelbe vízjelekbe
sublative vízjelre vízjelekre
allative vízjelhez vízjelekhez
elative vízjelből vízjelekből
delative vízjelről vízjelekről
ablative vízjeltől vízjelektől
Possessive forms of vízjel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vízjelem vízjeleim
2nd person sing. vízjeled vízjeleid
3rd person sing. vízjele vízjelei
1st person plural vízjelünk vízjeleink
2nd person plural vízjeletek vízjeleitek
3rd person plural vízjelük vízjeleik

Derived terms

  • bélyegvízjel