Hungarian
Noun
ékesszólás (plural ékesszólások)
- eloquence (the quality of artistry and persuasiveness in speech or writing)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) |
|---|
|
singular |
plural |
| nominative |
ékesszólás
|
ékesszólások
|
| accusative |
ékesszólást
|
ékesszólásokat
|
| dative |
ékesszólásnak
|
ékesszólásoknak
|
| instrumental |
ékesszólással
|
ékesszólásokkal
|
| causal-final |
ékesszólásért
|
ékesszólásokért
|
| translative |
ékesszólássá
|
ékesszólásokká
|
| terminative |
ékesszólásig
|
ékesszólásokig
|
| essive-formal |
ékesszólásként
|
ékesszólásokként
|
| essive-modal |
—
|
—
|
| inessive |
ékesszólásban
|
ékesszólásokban
|
| superessive |
ékesszóláson
|
ékesszólásokon
|
| adessive |
ékesszólásnál
|
ékesszólásoknál
|
| illative |
ékesszólásba
|
ékesszólásokba
|
| sublative |
ékesszólásra
|
ékesszólásokra
|
| allative |
ékesszóláshoz
|
ékesszólásokhoz
|
| elative |
ékesszólásból
|
ékesszólásokból
|
| delative |
ékesszólásról
|
ékesszólásokról
|
| ablative |
ékesszólástól
|
ékesszólásoktól
|
| Possessive forms of ékesszólás
|
|---|
| possessor |
single possession |
multiple possessions |
| 1st person sing. |
ékesszólásom
|
ékesszólásaim
|
| 2nd person sing. |
ékesszólásod
|
ékesszólásaid
|
| 3rd person sing. |
ékesszólása
|
ékesszólásai
|
| 1st person plural |
ékesszólásunk
|
ékesszólásaink
|
| 2nd person plural |
ékesszólásotok
|
ékesszólásaitok
|
| 3rd person plural |
ékesszólásuk
|
ékesszólásaik
|