Definify.com

Definition 2024


érzékelő

érzékelő

Hungarian

Adjective

érzékelő (not comparable)

  1. perceptive, sensitive

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative érzékelő érzékelők
accusative érzékelőt érzékelőket
dative érzékelőnek érzékelőknek
instrumental érzékelővel érzékelőkkel
causal-final érzékelőért érzékelőkért
translative érzékelővé érzékelőkké
terminative érzékelőig érzékelőkig
essive-formal érzékelőként érzékelőkként
essive-modal
inessive érzékelőben érzékelőkben
superessive érzékelőn érzékelőkön
adessive érzékelőnél érzékelőknél
illative érzékelőbe érzékelőkbe
sublative érzékelőre érzékelőkre
allative érzékelőhöz érzékelőkhöz
elative érzékelőből érzékelőkből
delative érzékelőről érzékelőkről
ablative érzékelőtől érzékelőktől

Noun

érzékelő (plural érzékelők)

  1. sensor

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative érzékelő érzékelők
accusative érzékelőt érzékelőket
dative érzékelőnek érzékelőknek
instrumental érzékelővel érzékelőkkel
causal-final érzékelőért érzékelőkért
translative érzékelővé érzékelőkké
terminative érzékelőig érzékelőkig
essive-formal érzékelőként érzékelőkként
essive-modal
inessive érzékelőben érzékelőkben
superessive érzékelőn érzékelőkön
adessive érzékelőnél érzékelőknél
illative érzékelőbe érzékelőkbe
sublative érzékelőre érzékelőkre
allative érzékelőhöz érzékelőkhöz
elative érzékelőből érzékelőkből
delative érzékelőről érzékelőkről
ablative érzékelőtől érzékelőktől
Possessive forms of érzékelő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. érzékelőm érzékelőim
2nd person sing. érzékelőd érzékelőid
3rd person sing. érzékelője érzékelői
1st person plural érzékelőnk érzékelőink
2nd person plural érzékelőtök érzékelőitek
3rd person plural érzékelőjük érzékelőik

Derived terms

Verb

érzékelő

  1. present participle of érzékel