Definify.com
Definition 2024
éves
éves
Hungarian
Adjective
éves (not comparable)
Declension
Inflection of éves | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | éves | évesek |
accusative | éveset évest |
éveseket |
dative | évesnek | éveseknek |
instrumental | évessel | évesekkel |
causal-final | évesért | évesekért |
translative | évessé | évesekké |
terminative | évesig | évesekig |
essive-formal | évesként | évesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | évesben | évesekben |
superessive | évesen | éveseken |
adessive | évesnél | éveseknél |
illative | évesbe | évesekbe |
sublative | évesre | évesekre |
allative | éveshez | évesekhez |
elative | évesből | évesekből |
delative | évesről | évesekről |
ablative | évestől | évesektől |
Synonyms
Derived terms
(Compound words):
Noun
éves (plural évesek)
- a person of a certain age
- a huszonévesek ― the twentysomethings
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | éves | évesek |
accusative | évest | éveseket |
dative | évesnek | éveseknek |
instrumental | évessel | évesekkel |
causal-final | évesért | évesekért |
translative | évessé | évesekké |
terminative | évesig | évesekig |
essive-formal | évesként | évesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | évesben | évesekben |
superessive | évesen | éveseken |
adessive | évesnél | éveseknél |
illative | évesbe | évesekbe |
sublative | évesre | évesekre |
allative | éveshez | évesekhez |
elative | évesből | évesekből |
delative | évesről | évesekről |
ablative | évestől | évesektől |
Possessive forms of éves | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | évesem | éveseim |
2nd person sing. | évesed | éveseid |
3rd person sing. | évese | évesei |
1st person plural | évesünk | éveseink |
2nd person plural | évesetek | éveseitek |
3rd person plural | évesük | éveseik |